Centenáriumi ünnepségek egykori temesvári iskolánkban

NID-972_Temesvár 6

Ruppert József rendtársunk beszámolója a jubileumi ünnepségsorozatról




Október 15-én este a templomunkban megtartott ünnepi hangversennyel vette kezdetét az egykori Temesvári Piarista Főgimnázium épületének centenáriuma alkalmából szervezett ünnepségsorozat. A műsor első részében Kurtág György zeneszerző – iskolánk öregdiákja – és felesége adtak elő zongorán Bach és Kurtág műveket. Ezután Roth László karmester – szintén az iskola volt növendéke – kísért zongorán egy Verdi és egy Mozart áriát. Befejezésképpen a Gerhardinum iskola kórusa énekelt. A vendégeket Jakab Ilona, a Gerhardinum igazgatónője és Kocsik Zoltán spirituális köszöntötte. A piarista rendet Ruppert József, a püspökséget Szilvágyi Zsolt általános helynök képviselte. A hangverseny előtti koncelebrált szentmisén megemlékeztek Való Ferenc piarista atyáról, aki hűségesen szolgált ebben a templomban négy évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig.

 

Az ünnepi megemlékezést október 16-án délelőtt tartották. Erre az alkalomra a püspökség szépen rendbehozatta az iskolaépület lépcsőházát és dísztermét. Jelen volt Roos Márton megyéspüspök, Böcskei László nagyváradi püspök, aki hosszú éveken át volt temesvári általános helynök és sokat dolgozott az épület visszaszerzése érdekében, Urbán József magyar piarista provinciális, Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere és Nicolae Robu, az épületünkben az államosítás után az elmúlt évekig működő Politechnika egyetem rektora. Jakab Ilona, a Gerhardinum Római Katolikus Teológigi Líceum igazgatónője magyarul és románul köszöntötte az ünnepség résztvevőit. „Azért gyűltünk ma össze, hogy az iskolát ünnepeljük, amely hosszú éveken át otthont adott a temesvári piarista líceumnak, megfelelve ezen soknemzetiségű és kulturális szempontból is sokszínű térség nevelési szükségleteinek. Az iskolát ünnepelni gyűltünk ma össze, amely majd két évtizede ad otthont a Gerhardinum iskolának, amely ma is a temesvári egyházkerület nemzetiségi és kulturális sokszínűségét tükrözi." – mondta az iskola igazgatónője. Roos Márton megyéspüspök köszöntőjében arról beszélt, hogy a száz éves, patinás iskola egykori diákjai közül sokan kiemelkedő személyiségekké váltak, igazolva, hogy tanáraik biztos alapot adó tudást nyújtottak át nekik. „A régi épületben ma új életet találunk, ám ugyanabban a régi szellemben – hangsúlyozta a püspök – ,amelyet Önök, tisztelt egykori diákok és mai szeniorok, az itt töltött áldásos időben megéltek és magukba fogadtak." Gheroghe Ciuhandu polgármester rövid köszöntője során kiemelte: a diktatúra betiltotta az egyházi oktatást és tönkretette az iskola épületét, de a piarista iskola szellemisége – hála az egykori diákoknak – ma is él. Az iskola volt és jelenlegi tanárait és diákjait köszöntötte rövid elmélkedésében Urbán József provinciális összehasonlítva a Szent benedeki „Ora et labora!" jelmondatot Kalazancius atyánk „Pietas et litterae" elvével, valamint a betegsége miatt távol maradt Dr. Appeltauer József, az iskola volt diákja, akinek levelét három nyelven olvasták fel iskolatársai.

Dr. Sas Péter művelődéstörténész és Dr. Parvulescu Mihai helyi történész a temesvári piarista iskola hányatott történetéről tartottak előadást magyar és román nyelven. 1788-ban költözött át Szentannáról Temesvárra a piarista iskola, amely 1909-ben foglalta el a Székely László által tervezett modern iskolaépületet, ahol Trianon után a magyar helyett fokozatosan román nyelvűvé vált az oktatás az iskolában. A második világháború alatt katonai kórház működött benne, 1948-ban érettségiztek utolsó végzősei, majd az intézményt államosították, könyvtárát elpusztították. A temesvári egyházi nevelés hagyományát 1992 óta a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum viszi tovább az újra egyházi kezelésbe került épületben.

A piarista iskoláról szóló két előadás könyvbemutatóval zárult: Szekernyés János helytörténész Piaristák Temesváron című, Pázmány Zoltán fotográfus felvételeivel illusztrált kötetét Halász Ferenc történész mutatta be. A könyvhöz Ruppert József piarista írt előszót.

Az ünnepség az iskola előcsarnokában elhelyezett márványtábla felavatásával folytatódott. Az ünnepi alkalomra Németországból haztért véndiák, Miskovits István a piarista líceummal kapcsolatos emlékeit elevenítette fel, majd arra kérte a Gerhardinum mai diákjait és tanárait, hogy vigyék tovább a piarista szellemiséget. „Az iskola padjaiból távozva tekintsenek vissza az évszázados iskolára ugyanolyan szeretettel, mint amilyennel mi tekintünk" – mondta a véndiák.

A Roos Márton püspök által felszentelt,

 

Gymnasium Ordinis Scholarum Piarum

1909 – 2009

Lyceum Theologicum Romanum Catholicum

„Gerhardinum"

 

szövegű márványtábla is azt sugallja: az egykori piarista diákok átadják a stafétabotot a Gerhardinum Líceum mai diákjainak.

 

A „nagy öregdiák találkozó". Október 17-én szombaton reggel népes véndiák csapat várta a piarista templom előtt Túry László nagyprépost urat, aki – maga is piarista öregdiák – évtizedek óta celebrálja az öregdiákok egy-egy osztálya érettségi találkozójakor a szentmisét. 10 órakor az O Pater parvulorum himnusz hangjaira, amelyet az öregdiákok el- elcsukló hanggal énekeltek, vonult az oltárhoz a koncelebráló papság: Túry László nagyprépost, Szilvágyi Zsolt püspöki általános helynök, Kocsik Zoltán spirituális és Ruppert József piarista Rómából. Tekintettel a résztvevők nemzetiségi sokféleségére a misét latin nyelven mondták, egy olvasmány románul, egy másik németül, az evangélium pedig magyarul hangzott el. Túry atya magyarul és németül, Kocsik Zoltán pedig románul intézett homiliát az öregdiákokhoz. Az orgonánál az egykori piarista diákorgonista, Nowy Ottó kísérte az énekeket. A Te Deum éneklésével ért véget a szentmise.

A szentmise után az öregdiákok átvonultak az iskolaépület egyik nagyobb osztálytermébe. A szervezők legmerészebb álmaikban is úgy gondolták, hogy legföljebb 20-25 öregúr lesz jelen, ezzel ellentétben több mint negyven véndiák jelent meg a találkozón. Miskovits István tájékoztatója után Jakab Ilona igazgatónő köszöntötte az egybegyűlteket. Ruppert József arról beszélt, hogy „sötét hatalmak" mindent megtettek azért, hogy Kalazancius művének ellenálljanak és azt tönkretegyék. Kisgyermekkorában letaszították az olajfáról, ahol meg akarta ölni a sötét hatalmú ördögöt, összetörték alatta a létrát, amikor Rómában az iskolakezdetet jelző kis harangot helyére akarta tenni, tönkretették még életében a piarista rendet, és államosították a temesvári piarista iskolát is megakadályozván a piarista atyák áldásos tevékenységét. Kalazancius arra biztatta munkatársait, hogy „constantes estote… et videbitis auxilium Dei super vos." Legyetek állhatatosak, és meg fogjátok látni az Isten segítségét. Ez az Isten segítségébe vetett állhatatosság mentette meg a piarista rendet is, a temesvári piarista iskolát is. Hála azoknak, akik őrizték a piarista szellemet és állhatatosak maradtak. Minden Te Deum után Veni Sancte következik. Hálát adunk az elmúlt évekért és kérjük a Szentlélek segítségét az utódiskolának. Beszédje végén az igazgatónőnek és a spirituális atyának egy egy Kalazancius érmet adott át. Ennek egyik oldalán látható a Calasanz család címere, benne a hűséget jelképező, szájában táskát tartó kutyával. Emlékeztesse ez mindig az iskola vezetőségét a piarista szellem és múlt iránti hűségre. Az érem másik oldalán pedig Kalazanci Szent József képe látható. Emlékeztesse őket a szent rendalapítóra, aki közbenjárásával segíti odafentről az iskolát.

Ezután az öregdiákok csoportokra oszolva, beszélgetve megtekintették a szépen berendezett piarista emlékszobákat, múzeumot. Közös fénykép készítése és a Gerhardinum által felajánlott ebéd zárta a jól sikerült összejövetelt.

 

Az ünnepségsorozatot október 18-án, vasárnap este a templomunkban tartott szentmise zárta. Főcelebránsa Ruppert József piarista tanár volt, aki Rómából érkezett erre az alkalomra Temesvárra és mint a római egyetemes elöljáró munkatársa már másfél évtizede dolgozott a romániai piarista provincia újraszervezésén, a mostani ünnep szervezésében is részt vett. Homiliájában arra emlékeztetett, hogy az egykori piarista iskola a komoly munka tiszteletére és örömére nevelte diákjait, erőt adott nekik az újrakezdéshez, amire a nehéz években igen nagy szükségük volt, és megerősítette és fejlesztette bennük gyermekkoruk hitét, alapot adván ezzel egy szép, kiegyensúlyozott keresztény életre. A román nyelvű hallgatósághoz Szilvágyi Zsolt helynök úr intézett rövid homiliát. A szentmise végén Ruppert tanár úr megköszönte Szilvágyi Zsolt sok segítségét: hosszú éveken át ő volt a Gerhardinum spirituálisa és sokat tett a piarista szellem megőrzéséért és ápolásáért, az iskolaépület és templomunk restaurálásáért, a benne végzett liturgiáért, ápolta és támogatta az öreg és elesett Való Ferenc atyát, és most is, mint általános helynök sokban segíti az iskola munkáját. A piarista egyetemes elöljáró nevében befogadta a piarista lelki családba és az öregdiákok nagy tapsa közepette átadta neki a piarista rend konfráteri diplomáját.