Ajánlott olvasmányok

Ajánló: piarista vonatkozású történeti könyvek

 Régi adósságot törlesztett Ladislav Kačic szlovák zenetörténész, amikor nyomtatott kottás kiadásban adta közzé egy elfelejtett 18. századi piarista zeneszerző kiváló művét, Petykó Péter (Petrus a S. Martino) bájos karácsonyi miséjét. Erről és más, a Piarista Rendet érintő kiadványról is írunk legújabb ajánlónkban.

Vita Consecrata – új könyvsorozat a szerzetességről

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolánk keretében működő Szerzetesteológiai Intézet új könyvsorozatot indított Vita Consecrata címmel. A sorozat szerkesztője Tőzsér Endre piarista. Az első kötet a szerzetesképzés menetéről szól: Amedeo Cencini: A Fiú lelkülete, 300 oldal, 2800 Ft.

Könyvajánló: beszélgetés Kállay Emil atyával

Kállay Emil atya a főszereplője annak a könyvnek, amelyet „Az úton becsületesen végig kell menni" címmel a minap jelentetett meg a Kairosz Kiadó. A Piarista Rend korábbi magyar tartományfőnökével Gianone András beszélgetett; a párbeszéd szöveganyaga 115 oldalt tesz ki.

Ratzinger, Ciardi, Wardmüller – új könyvsorozat!

Megjelent a Szerzetesteológiai Intézet KIS ÚT című sorozatának első három kötete. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a L'Harmattan Kiadó közös kiadásában most induló sorozatnak Tőzsér Endre piarista a szerkesztője.

Jelenits István írása az Új Ember 2009. szeptember 20-i számából

Hitoktatás és keresztény nevelés: Iskolában vagy a templomban - ez itt a kérdés?


 

A szegénység száz arca

A Kurt Lewin Alapítvány 100 legszegényebb c. kiadványa a szegénység sokarcúságát mutatja be személyes történeteken, sokkoló tényeken és száz színes fotón keresztül.

Magyarul is napvilágot látott a Szentatya legújabb, "Caritas in veritate" kezdetű enciklikája

A Szentatya tanításával az emberiség tartós fejlődését kívánja előmozdítani.

Fontos kötet a gender-ideológia térnyerése ellen - Letölthető!

Gabriele Kuby A nemek forradalma című könyvét a Kairosz Kiadó jelentette meg 2008-ban.

Részlet az előszóból: Kedves Olvasó! Olyan könyvet tart a kezében, melynek címe talán rejtély Ön előtt. Alig van, aki tudja, mit jelent a „gender", az Európai Unió nyomására a „gender mainstreaming" mégis a politika „vezérelve" és „mindent átfogó feladata" lett. A férfi és nő közti nemi megkülönböztetésre használt régi „sex" szót az ENSZ-ben és az Európai Unióban felváltotta a „gender" fogalma. Ez a fogalom azt sugallja, hogy minden szexuális orientáció – heteroszexuális, meleg, leszbikus, biszexuális és transzszexuális – egyenértékű, és a társadalomnak ezt el kell fogadnia. Célja a „kényszer-heteroszexualitás" meghaladása és egy új ember megalkotása, akinek szabadságában áll szexuális azonosságát megválasztani és kiélni - biológiai nemétől függetlenül.

Továbblapozva elolvashatja a könyvhöz írt püspöki ajánlásokat, az előszó teljes szövegét, és a teljes könyvet letöltheti!

Új könyv a kecskeméti piarista rendház könyvtáráról

Cseh Krisztina: A kecskeméti piaristák rendházi könyvtára a múltban és jelenben

A kötethez Holczer József Sch. P. írt előszót. Ezt idézzük:

„Egy könyvtárat akkor is érdemes reflektorfénybe állítani,
– ha nem a nyilvános könyvtár kategóriába sorolható;
– ha állománya szerényebb, és persze hogy nem dicsekedhet például kódexekkel vagy ősnyomtatványokkal;
– ha tárolási, állagmegóvási és számos egyéb súlyos gonddal küzd.
...És sorolhatnánk a korlátokat, a fogyatékosságokat, a hiányokat. Legfeljebb az jelent némi vigaszt manapság, hogy mindezek dolgában a nevezett intézmény korántsem áll egyedül...

"Aki szereti a szabadságot, szereti Istent."

Újra megjelent Anselm Grün Út a szabadsághoz – A lelki élet mint a belső szabadság begyakorlása című kis könyve. (Javított és átdolgozott 3. kiadás, Bencés Lelkiségi Sorozat 39, 2009, 144 oldal, ára: 1750 Ft)

A szabadság az emberiséget ősidők óta izgató, vágyait kifejező fogalmak egyike. Lelke mélyén minden ember vágyik a szabadságra. A „szabadság" fogalmát napjainkban sokan a francia forradalom óta létező szabadságmozgalmakkal azonosítják, az Egyházzal azonban nem, holott a szabadság a Biblia központi kifejezése, a lelki életet pedig az ősegyház ideje óta a szabadság begyakorlásának tekintjük.

Ebben a könyvben nem a szabadság nagy teológiáját fejti ki a szerző, hanem a szabadság spirituális dimenziója iránt érdeklődik. Mondanivalóját az Újszövetség üzenetére s annak néhány egyházatyánál és a szerzetességben fellelhető értelmezésére korlátozza. A teológiában valamitől és valamire való szabadságot különböztetünk meg. Ez a könyv főleg az első szemponttal foglalkozik. A lelki út a függőségekből és kényszerekből a szabadsághoz vezet, a megszabadulás célja pedig: odaadni magunkat Istennek és az embereknek. Már Angelus Silesius úgy fogalmaz: „Aki szereti a szabadságot, szereti Istent". A könyv végére azonban megvilágosodik, hogy fordítva is igaz: „Aki Istent szereti, az a szabadságot is szereti".