Ajánlott olvasmányok

A Szent István Társulat kiadványa Perendy László piarista atya összeállításában az év minden napjára közöl egy-egy részletet az egyházatyák műveiből, melyeknek központi gondolata természetesen a Megváltó Jézus Krisztus és tanítása.

Lukács László piarista pap szerzetes, tanár, a Vigilia főszerkesztője lassan két évtizede vizsgálja „az idők jeleit” a rendszerváltozás utáni magyar társadalom és egyház életének történéseiben. Megfigyeléseit és elemzéseit legtöbbször a folyóirat első oldalán, máskor hosszabb tanulmányban fogalmazza meg. Párbeszédre, együtt gondolkodásra hívja az olvasót, az elmúlt két évtized történéseinek értelmezésére. A Kairosz Kiadó most kötetbe gyűjtve megjelentette Lukács László elemzéseit.

Az elmúlt év végén, 2010. november 18-án Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kereszténydemokrata és sokan mások jelenlétében mutatták be a Sapientia Szerzetesi Főiskola dísztermében Mike Valéria New York-ban élő biostatisztikus, rákkutató, egyetemi professzor könyvét, amely édesapja Mike (Mádl) János nem mindennapi életútját tárja föl. – Koltai András írása

Megjelent Acél Zsolt kecskeméti piarista tanár doktori értekezése, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2009 májusában védett meg:

Orpheus éneke – Ovidius metapoétikus elbeszélései a Metamorphosesben

(Classica & Theoria 2, sorozatszerkesztők: Déri Balázs és Tamás Ábel)

Ráció Kiadó, 2011, 256 oldal, 2800 Ft

Rudolf Schnackenburg (1914–2002) „a 20. század második felének minden bizonnyal legjelentősebb katolikus exegétája német nyelvterületen" (Joseph Ratzinger). Teológiai munkásságának legkiemelkedőbb alkotásai közé tartoznak azok a kötetek, amelyekkel a Herder Verlag újszövetségi kommentársorozatát gazdagította. Közéjük tartozik a Jézus Krisztus személye a négy evangélium tükrében, amely a teljes evangéliumi exegézis összegzéseként is felfogható.

L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2010, 312 oldal, 3100 Ft

A Veszprémmel szomszédos, néhány száz főnyi, német ajkú község, Márkó a 20. században négy szerzetessel is gyarapította a piarista rendet. Gombos (Groszmann) Antal (1877-1952) az 1930-as években a veszprémi gimnázium igazgatója volt, Ifjú (Jung) Sebestyén (1907-1978) pedig a kecskeméti gimnáziumot vezette nehéz időkben 1950-től 1969-ig.

A történelemmel nem szaktudósként foglalkozók számára igazán nem a történelmi adatok, események, folyamatok bemutatása az érdekes, hanem olyan gondolatok, személyes életrajzi minták, cselekvési példák megmutatása, amelyek az ő számára is hasznosíthatók. Bocsa József piarista atya éppen ilyen céllal írta meg „Az egyháztörténelem nagy alakjai" című könyvét.

Mitől válik egy találkozás meghitté, és egy kapcsolat bensőségessé? Miben különbözik egy meghitt kapcsolat a társfüggőségtől? Tényleg igaz, hogy az intimitásból valakinek több kell, másnak kevesebb is elég belőle? Hogyan lehetséges az, hogy egyszerre vágyhatunk utána, és félhetünk is tőle? A meghittség egy varázslat, amivel néha megajándékoz az élet, vagy tehetünk is azért, hogy az intimitás magával ragadó élményeiben gazdag, tartós, bensőséges kapcsolatunk legyen?

 Régi adósságot törlesztett Ladislav Kačic szlovák zenetörténész, amikor nyomtatott kottás kiadásban adta közzé egy elfelejtett 18. századi piarista zeneszerző kiváló művét, Petykó Péter (Petrus a S. Martino) bájos karácsonyi miséjét. Erről és más, a Piarista Rendet érintő kiadványról is írunk legújabb ajánlónkban.

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolánk keretében működő Szerzetesteológiai Intézet új könyvsorozatot indított Vita Consecrata címmel. A sorozat szerkesztője Tőzsér Endre piarista. Az első kötet a szerzetesképzés menetéről szól: Amedeo Cencini: A Fiú lelkülete, 300 oldal, 2800 Ft.