Ki segít a serdülőkor sorsdöntő kérdéseiben?

Felkeszites konferencia 02.jpg

Konferencia az emberi test szentségéről és a családi életre nevelésről

A hit szemüvegén keresztül szemlélve keresték a választ a cs

Roger Burggraeve, a leuveni Katolikus Egyetem szalézi professzora előadásának egyik központi gondolata az volt, hogy házasság, azaz egy férfi és egy nő életre szóló szeretetteljes nemi közössége nélkül a társadalom saját jövőjét éli fel, hiszen az élet csakis ebből az életszövetségből fakad. Puskás Attila, a PPKE Hittudományi Kara Dogmatika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára előadásában bemutatta a test dimenziójának II. János Pál pápa által felvázolt szakramentális antropológiáját.

– Mit jelent a test szakramentális teológiája? A szentség olyan érzékelhető jel, amely láthatatlan kegyelmet közöl, valósít meg. Antropológiájában – a test teológiájában – a pápa ezt a szentség fogalmat alkalmazza az emberi testre is. Testünkben jelenik meg az a személyi gazdagság, akik vagyunk; másfelől a test isteni titkot is hordozhat.

Isten üdvözítő tervének középpontja a Krisztus és az egyház közötti szövetségi kapcsolat. Amikor Isten az embert teremti, eleve szem előtt tartja e végső célt, és azért teremti férfinek és nőnek a sajátos nemi különbözőségben, hogy e szövetségi titokban tudjon részesülni az ember is, méghozzá a testén keresztül a házasságban. A házasságban egy férfi és egy nő szintén szövetségre lépnek egymással, és arra vállalkoznak, hogy a másikat elfogadva és önmagukat a másiknak ajándékozva életszövetséget valósítsanak meg. Minden emberi házasság e Krisztus és az egyház közötti szövetségi kapcsolatra irányul annak belső dinamikája szerint. A keresztény házasságban pedig e jelszerűség – a férfiasságnak és nőiességnek, és kettejük kapcsolatának szakramentális jelentéstartalma – mindenestül meg is valósul, mert megkeresztelt férfiként és nőként eleve személyes kapcsolatban élnek Krisztussal. Ez az egyik mondanivalója annak a kifejezésnek, hogy a férfi és női nemiség és házassági kapcsolatuk szakramentális jele egy isteni titoknak.

A másik jelentésrétege ennek a jelszerűségnek a Szentháromság titkára való utalás. A pápa így fogalmaz: „communio personarum": személyek közössége valósul meg a házasságban.

– „Erőt merítettem és megerősítést kaptam" – így vall a gyakorlati kezdeményezéseket bemutató délutáni rész előtt Szász Kinga tanár, családanya. – Jó lett volna, ha tizen-huszonéves korunkban lettek volna hasonlóan nyitott és felkészült előadók. Radics Mátyás Dávid ferences szerzetes pap mindennapi lelkipásztori szolgálatában próbál megfelelni a kor követelményeinek, ezért tartja fontosnak ismeretei gyarapítását:

– A gyóntató szolgálatban gyakran nagyon gyorsan kell alkalmas választ adni a kérdezőnek, rövid pár percben sokszor életre szóló döntés születhet meg.

– Lehet-e családi életre nevelni az iskolapadban? – kérdeztem a Sapientia Családpedagógiai Intézetének megbízott intézetvezetőjét. Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes nevéhez fűződik a Boldogabb családokért családi életre nevelés program, mely ebben az évben a Szociális és Családügyi Minisztériumtól „Az év gyermek- és ifjúsági mintaprojektje" címet is megkapta.

– Mindenekelőtt szembe kell néznünk azzal, hogy a fiatalok serdülőkori vívódásaik közepette sorsdöntő kérdések előtt állnak: pályaválasztás, párválasztás, a gyermekvállalásra való alkalmasság. Itt nem csupán a biológiai serdülés rövid időszakáról van szó, hanem az érett személyiség kialakulásának hosszú éveiről. Ki segít nekik eligazodni? A pályaválasztás területén ugyan kapnak némi segítséget, de döntéseik itt is teljesítményorientáltak. Nem arra teszik föl az életüket, hogy megtalálják, mire kaptak küldetést. Döntéshelyzeteket halogatnak. Ezért tolódik ki a házasság is, a gyermekvállalásról már nem is beszélve. A 9-24 éves korosztály körében tartott családórákon célunk a rávezetés és az elgondolkodtatás. A serdülők nem szeretik, ha megmondják nekik, mit tegyenek, hiszen éppen elég bajuk van önmagukkal. Annak örülnek, ha felismeréseikben támogatjuk őket. A mi szerepünk az óra mederben tartása a kortársak véleménye között.

Arra is rájöttünk, hogy magunknak kell kinevelnünk azokat a munkatársakat, akik ezt a nagyon finom szemléletmódot tovább tudják adni. Családpedagógiai Intézetünk 2001 óta tart családi életre nevelő tanfolyamot, akkreditált képzéseket. Itt az elméleti alapok mellett megélt belső tapasztalatainkat adjuk át ugyanúgy, ahogyan családóratartóként azt a gyermekek körében tesszük.

 

Kovács Éva

Forrás: Új Ember LXIV. évf. 48. (3146.), 2008. nov. 30. 1. és 9. old.