Az egyházi iskolák államosítása Magyarországon 1948. A Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány évkönyve 2008, szerk. Szabó Csaba – Szigeti László, Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvá
A jövendő életet segítő múlt
A Lénárd Ödön Közhasznú Alapítványt (LÖKA) azzal a szándékkal hozta létre 2006-ban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, hogy támogassa a XX. századi magyar katolikus egyháztörténet feltárását, s így sikerüljön választ adni arra a kérdésre, amelyet a tudományos testület névadója, az 1977-ig jogtipró börtönbüntetéssel sújtott hitvalló piarista szerzetes fogalmazott meg, s amelyre aztán kutatásai nyomán haláláig igyekezett feleletet találni: Mi történt velünk, az egyházzal? Milyen erők, folyamatok hatottak rá – különösen is az 1945 utáni évtizedekben –, mi formálta, szorította sarokba vagy éppenséggel törte kerékbe a „létező szocializmusnak" adatott időszak során?
A feladat csaknem áttekinthetetlenül összetett, sűrű szövedékre irányul, hosszú évekig kitartó tevékenységre van/lesz szükség, hogy a felfejtett egyes szálak mentén viszonylag teljes kép rajzolódhasson ki közelmúltunkról.
Egy-egy konkrét téma kapcsán is rendkívüli mértékben elágaznak a kutatás hajszálerei, de ezt a munkát nem lehet megtakarítani. Illetve lehet, de nem érdemes, hiszen egy közösség – akár az ország, akár az egyház/ak – lelki-szellemi egészsége, a mai nap döntéseitől nem kissé függő jövő élhetőbb volta is fordul ezen. Az önmagunkkal s múltunkkal való szembenézés, a megértés, a szóvá tétel, a vallomás és a megbocsátás bátorságán, elszántságán.
A gyógyító megismerés „alapanyaga" olykor szinte kínálja magát. Elegendő egy-egy kerek évforduló, hogy „képbe hozzon" egy korszakot, egy jelentőségteljes eseménysort, amely a mélyben hatva hosszan meghatározta az egyházak, s rajtuk keresztül az egész magyarság sorsát. Ilyen – mára sem erőtlen múlttá olvadt – történelmi jéghegy csúcsa volt az 1948-as esztendő, a leszerepelt elvtársi szóhasználatban „a fordulat éve", amely a katolikus, református és evangélikus közösségekre különösen súlyos csapást mért: ugyanis hosszú előkészítő mesterkedések után a hatalom képviselői június 16-án fogadtatták el a parlamentben azt a törvénycikket, amely az iskolák államosítását rendelte el.
E gyászos eseményhez vezető (nemegyszer rejtett) utakról, a háttérben zajló tárgyalásokról, korábban ismeretlen szándékokról és erővonalakról, a kommunista párt üzelmeiről és az egyházak megtörését célzó terveiről, a védekező ellenlépésekről, az oktató-nevelő intézmények elvételével kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdésekről szóltak a LÖKA ez év szeptemberében megrendezett konferenciájának előadásai, amelyek – két tanulmánnyal kiegészítve – most kötetben is megjelentek az Új Ember Kiadó gondozásában.
A bonyolult folyamatok ma már egyre láthatóbbá váló erezetét az ország különböző levéltáraiban és a szakirodalomban csendesen nyugvó, vallani kész dokumentumok feldolgozása nyomán rajzolják meg a LÖKA 2008-as évkönyvének szerzői.
A tényekre összpontosítva igyekeznek megvilágítani a legtöbbünk számára legalábbis félhomályos történések rétegeit, hogy ezáltal is segítsék reálisabb közösségi énképünk megszületését. Mert csak akkor tudunk közelíteni a célhoz – esetünkben: méltóbbá válni az evangéliumhoz -, ha egyre igazabbul tudjuk, milyenek is vagyunk valójában.
(Az egyházi iskolák államosítása Magyarországon, 1948 – A Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány évkönyve, 2008. Új Ember Kiadó, 2008.)
Szigeti László
Forrás: Új Ember, 2008. dec. 7., 6. old.
