Medvigy Mihály: Róma. Művészeti és régészeti barangolás a történelmi múltban, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2009. (2800 Ft)
Ez a könyv nem idegenvezető, hanem történelmi riportkönyv. Egy városnak, illetőleg ókori és a helyébe épült újkori műemlékeknek izgalmas részletekben bővelkedő életregénye. Építtető urak és tervező lángelmék, pénzügyi fogások és makacsul célra törő akarások váltakoznak benne a világpolitika szerencsés és szerencsétlen fordulataival csaknem két évezred folyamán. Az olvasó vagy a helyszínen járó utazó szeme nemcsak tágabbra nyílik a remekművek előtt, hanem mögéjük is lát. Megismeri a tárgyakat alkotó és a tárgyakban önmagát kifejező ember világnézetét és mondanivalóit az utókor számára. Megcsodálja továbbá azt a színpompás életet, amely Nagy Constantinus bazilikájában folyt, majd Michelangelo kupolája alatt mindmáig folyik.
„Ha e könyvet lapozva felidézzük alakját, hálásan állapítjuk meg, hogy még halála után is tanít. Emberséget, tanári szeretetet, igényességet, piarista szellemiséget keresve bátran tekinthetünk fel Medvigy tanár úrra."
A Trienti Zsinatot a II. Vatikánum utáni időben szokás volt „konzervatív zsinatnak" emlegetni, és bizonyos tanításait – legalább közvetve – kétségbe vonni. Ma már látjuk, hogy a fogalmi pontosítások, amelyek a Tridentinum jellemzői, mennyire fontosak voltak az egyház mai életének megújításában is.
Nemes György: A Trienti Zsinat (1545–1563) szerepe az erkölcsteológia fejlődésében. Néhány gondolat az erkölcsteológia és az egyháztörténelem határterületéről, in Tarjányi Zoltán (szerk.): Erkölcsteológiai tanulmányok 9., Jel, Budapest, 2009, 85–104.
Órigenész szinte szóról szóra cáfolja Kelszosz keresztényellenes pamflettjét!
Ágoston most magyarul megjelent beszédei pedig a legmonumentálisabb sorozat, amely János evangéliumáról latin nyelven született. Jánosé az egyetlen evangélium, amelyet végigkommentált Ágoston.
Rendtársunk recenziói a Sapientiana folyóirat 2009/1-es számában jelentek meg, s alább el is olvashatók.