Tartományi pedagógiai alapelvek a koronavírus-járvány idején

pc-1207683_1280

A koronavírus-járvány pedagógiai kérdéseinek kezelésére létrehozott tartományi pedagógiai munkacsoport összeállította az intézményeinkre vonatkozó pedagógiai alapelveket.  

  1. A pedagógiai alapelvek a nevelési közösség minden tagjának, azaz a diákoknak, a pedagógusoknak, az intézményi támogató munkatársaknak és a szülőknek egyaránt szólnak.
  2. Fenntartható és biztonságos, minden közösségi tagra figyelő, a helyzet korlátait tudatosan vállaló és elismerő intézményi-pedagógiai életet keresünk. 
  3. Olyan időszakban és körülmények között hozunk most létre iskolát, tanulást, amiben még soha nem voltunk. Valóságunkat, érzékenységeinket, kapacitásainkat vesszük figyelembe, amikor tervezünk. Törekszünk arra, hogy maradjon energia, tér, levegő gyermekben, felnőttben, családban egyaránt. 
  4. Korosztályonként és intézménytípusonként gondosan figyelve keressük a kapcsolódás és a tanulás legjobb formáit.
  5. A pedagógusok pedagógiai ciklusokban terveznek és kísérik a pedagógiai folyamatokat.
    • Egy pedagógiai ciklus meghatározott (pl. 4-6 tanórányi, illetve egy-kéthetes) időszakot ölel át.
    • A pedagógiai ciklusok a tantárgyak karakteréhez, óraszámához és a diákok életkorához illeszkednek.
    • A pedagógusok tehát nem egyes kis lépéseket, hanem a projektek vezetésére emlékeztető folyamatot definiálnak: ciklus-célokkal, belső mérföldkövekkel, összetettebb tevékenységekkel és ennek részeként műveletekkel; a fő témaköröket az elején, időintervallumokkal meghatározva (témakör: Petőfi Sándor életműve, pl. május 1. – május 20.).
    • Minden ciklus kezdetekor rövid (a Google-Tanterembe felrakott) kisvideóban, hangüzenetben vagy szövegben tájékoztatja mindenki a diákjait, illetve a szülőket a ciklushoz kötődő célokról; törekedve a természetességre, személyességre.
  6. A pedagógusok a pedagógiai ciklusokhoz tartozó tanulási eredményekben fogalmazzák meg a célokat, s ezt közzéteszik minden ciklus elején a diákoknak és szülőknek is. (Legalkalmasabb erre az 5d. pontban említett kisvideó, hangüzenet vagy szöveg.)
  7. Szűken vett pedagógiai munkánk egyelőre a tantárgyi szemléletben marad. Ez nem jelenti azt, hogy nem születhetnek tantárgyközi, illetve non-formális projektek, folyamatok, sőt, öröm, ha ezek is teret, időt kapnak. Ám most, a szerveződés idején a magtevékenység a tantárgyakban való haladás. 
  8. A pedagógus a konkrét tantárgyra mért/szánt heti tanulási időt az órarend szerinti kontaktórák idejének 80 %-ára tervezi.
    • Például egy heti két-tanórás (90 percnyi) tárgynál kb. 70 percre.
    • A feladatok kiadásánál a pedagógus leírja azt is, szerinte azok mennyi becsült időt vesznek igénybe.
    • A felsős és középiskolás diák tanulási naplóban adminisztrálja, mivel mennyi időt tölt (ezért is járhat értékelt pont).
    • Az óvodában és az alsó tagozatban a szülőkkel vagyunk párbeszédben.
    • Az érettségiző diákok tanrendje ettől eltérhet.
    • A 12. évfolyam esetén az érettségi tantárgyaknál értelemszerűen a felkészüléshez szükséges tananyagot osztjuk be a lehető legjobban. 
      • Az érettségizők esetében ugyanúgy járhatunk el, mint amiként az érettségi szünetben rájuk bízzuk az egyéni felkészülést. 
      • A nem érettségi tantárgyak esetében (biológia alap, művészetek, filozófia, média stb.) járunk el észszerűen. Munkajogi szempontból természetesen minden tantárgyat tanítunk tovább, de ha töltünk is fel anyagot, ezek a feladatok fakultatívak, választhatók. 
      • Azokból a tantárgyakból, ahol néhány érettségiző van (hittan, földrajz, info, ének, média és a többiek), fokozottan igaz, hogy a Google Classroomon, ill. egyéb személyes csatornán (zoom.us) is kapcsolatba lépünk a diákokkal.
  9. Azt ajánljuk, hogy a pedagógusok az érettségizőkkel a témafelosztást, azaz a pedagógiai ciklus meghatározását március 20., péntek 18.00 óráig készítsék el. Az összes többi tanulócsoportban ennek (legvégső) határideje legyen március 27., péntek 18.00. (Természetesen minden vezető előírhat ennél rövidebb időket is.)
  10. Komplex, a diákra figyelő, a szummatív és a formatív elemeket egyaránt alkalmazó értékelést végzünk.
    • A tevékenységek végén, a ciklusok és a mérföldkövek eredményeihez igazodva születhet szummatív értékelés és visszajelzés; ez megerősítés a diák tanulási folyamatában (s nem kaphat senki folyamatközi „büntetésből” érdemjegyet).
    • Az értékelés lényeges eleme ugyanakkor a formatív, fejlesztő-formáló értékelés, az önértékelés; az egyéni tanulási felelősség erősítése és támogatása felé mozdulunk.
    • Ezekhez a módokhoz folyamatosan elérhető minták készülnek.
  11. Az eddigi órarendek alapvetően átalakulnak, viszont elemeiben támaszt adnak együttműködésünkben.
    • A pedagógusok a pedagógiai ciklusok (lásd fent) elején adják meg az adott ciklushoz tartozó feladatokat.
    • Azt ajánljuk, hogy legalább három nap teljen el a feladat kiadása és a megoldás/leadás között; ezt az időbeli távolságot ugyanakkor minden tanár felelősen mérje fel a konkrét diákok, tananyagok és tanulási helyzet viszonylatában.
    • Úgy cselekszünk, hogy a diák és a család be tudja osztani feladatait.
  12. A pedagógusok (az adott keretrendszerben) konzultációs időt és felületet biztosítanak a diákoknak, szülőknek, lehetőség szerint személyesen kísérve őket.
    • A pedagógus akkor tart online-konzultációt, amikor az órarendi órája van, de ez nem mindig kötelező.
    • A diákok nem kötelezhetők a konzultáción való részvételre. 
    • A konzultáció ajánlott időtartama max. 30 perc.
    • A diákok eddigi tanulmányi eredményeit elemezzük; gondosan figyelünk azokra, akik lemaradtak, s ez az új helyzet még inkább elsodorja őket.
    • Igyekszünk megelőzni is a nehéz helyzetek kialakulását.
  13. A tanítók és az osztályfőnökök egyeztetik a gyerekekkel és a szülőkkel a célszerű napirendeket, hetirendeket, amiket megvitatnak, aztán közösen elfogadnak, illetve módosítanak, ha szükségesnek látszik.
  14. A pedagógiai keret a Google Tanterem keretrendszer
    • Itt jelenik meg minden feladat.
    • Kiegészítő rendszereket is használhatunk, de a Google Tanterembe csatornázódik be minden; tehát minden feladatnak elérhetőnek kell lennie a Google tanteremből.
    • A tartalmak átfolyathatók egymás közt, a szülők becsatornázhatók.
    • Tartományi és helyi szinten képzési anyagokat teszünk elérhetővé.
    • A tapasztalatokat összegezzük.
    • A munkaközösségeknek közös, tudásmegosztó felületeket hozunk létre.
    • Az óvodára, az alsó tagozatra, valamint a szakképzésre specifikus ajánlások születnek.
  15. Hangsúlyos a horizontális együttműködés: egy iskolán belül a párhuzamos csoportokat akár erőfeszítés árán is a lehetséges mértékig szinkronba hozzuk. Lépéseket teszünk a tartományi szintű párhuzamosságok kihasználására, tudásmegosztásra, akár team-tanításra is. Ha reális, keressük a nemzetközi együttműködés lehetőségeit is (például az idegennyelv-oktatásban).
  16. A pedagógiai tervezésnél és megvalósításnál mértéktartásra törekszünk; a “kevés jó”, a “kicsi szép” elv szerint.
    • Pedagógusként védjük saját testi és lelki egészségünket.
    • Figyeljük, hogy elkötelezett munkánkkal és a feladatok kötelezővé tételével mennyire lépünk be a diákok, a családok életébe.
    • Az online-tanórai körülmények odahaza komoly stresszt, szorongást is kiválthatnak a családokban, akik nincsenek felkészülve az intenzív, sokszor párhuzamos  tanulási folyamatokra. Párbeszédbe kerülünk ezzel a helyzettel, és próbáljuk a fenntartható működést keresni.
  17. A segítő háló munkatársai mentális-fejlesztő támogatást ajánlanak a pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak (ennek szervezése folyamatban van). Bátran segítséget kérünk, ha elakadtunk.
  18. A pedagógiai mellett a pasztorális tevékenységre is figyelünk, sokféle kapcsolódási módot kínálva.
  19. Folyamatosan és rendben egyeztetünk, rugalmasan igazodunk a kialakult helyzetekhez, érzékenyen figyelve, mik a határaink, mit jó tenni. Jelen alapelveink is bővülnek, alakulnak.
  20. A kapcsolat, a személyes figyelem, a szeretetteli együttműködés fontosabb, mint bármikor.

Piarista Rend Magyar Tartománya
Pedagógiai munkacsoport

2020. március 17.